​Befolyásolhatják a testsúlyunkat a beleinkben élő baktériumok – állítják egyes kutatások. A bélflóra fontos része szervezetünknek, ha nincs egészséges egyensúlyban, fáradttá és beteggé is tehet. A TV2 Mokka című reggeli beszélgetős műsorában Dr. Takáts Alajos beszélt a bélflóra regenerálásának fontosságáról.

A bélflóra az immunrendszer fontos része. Körülbelül másfél kilogramm baktérium él bennünk, ez sejtszámban tízszerese a saját sejtszámunknak, génállományban pedig százszorosa a saját génállományunknak. Ezek velünk együtt élő baktériumok, amik ahhoz szükségesek, hogy jól működjön a szervezetünk. A baktériumflórája mindenkinek egyedi, olyan, mint egy ujjlenyomat.

Ha a bélbaktérium-flóra arányai megváltoznak, az betegséget, sőt, elhízást okozhat. Azt figyelték meg, hogy az elhízottak és a sovány emberek bélflórájának összetétele különbözik. Más összetevők vannak előtérben az egyikben és más összetevők a másikban.
Nem rosszak ezek, csak az arányok rosszak. A rossz baktérium az egy más dolog, azt ki kell irtani, az semmiképpen nem jót tesz nekünk.

minta étrend

MOKKA: A kutatásban ugye az is fellelhető, hogy minél több bélbaktérium van [rossz bélbaktérium – szerk.], annál jobban kívánja az ember a rossz minőségű ételeket. Ennek van egy ilyen párhuzama, tehát, hogy én minél több rossz ételt eszem, ez annál jobban elszaporodik és én annál inkább akarok még rosszabb ételeket enni?

Dr. Takáts Alajos: Lehetséges ez is, bár inkább arról van szó, hogy a jó baktériumoknál olyan hatások érvényesülnek, amik a jóllakottság érzetet erősítik kevesebb táplálék bevitelnél is. Ezekben az esetekben a zsír sem szívódik fel olyan mértékben, tehát sok betegségnek a kialakulásában – az elhízás ilyen világméretű lett – ennek a baktériumflórának a felborulása is szerepet játszik. Ennek az előzménye a túlzott antibiotikum fogyasztás.

Az antibiotikumot említette, akkor nyilván, ha valaki antibiotikumot szed, akkor szed hozzá probiotikumot is. Ha mondjuk én naponta szedek probiotikumot – nem szedek antibiotikumot – csak pusztán azért, mert mondjuk jótékony hatása van, azzal tudom ezt a folyamatot segíteni?

Dr. Takáts Alajos: Igen, de nem mindig. A kutatások még nem tartanak olyan szinten, hogy meg tudjuk mondani pontosan, melyikből mennyit kellene bevenni ahhoz, hogy a jó hatások érvényesüljenek. De nagy erővel folynak az erre vonatkozó kutatások.

Árthatok vele magamnak?

Dr. Takáts Alajos: Igazán nem, de nem biztos, hogy használ, nem biztos, hogy jobb lesz a dolog. Ez egy komplex folyamat, tehát egyrészt a normális étrend, a megfelelő testmozgás szükséges ahhoz, hogy jól legyünk, de nagyon fontos az is, hogy a bélflóránk is egyensúlyban legyen.
A rostos táplálkozás mindenképpen lényeges, mivel a baktériumok sok olyan rostot tudnak felbontani, amit mi nem vagyunk képesek. Ez az ő táplálkozásukra és az ő életükre jó hatású, ezzel tudjuk segíteni, hogy ezek a baktériumok megfelelő számban legyenek és jól fejtsék ki a saját működésüket.

Gyerekek esetében hogyan tudjuk ezt szinten tartani, hogy mondjuk ez a felnőttkorukra is egy jól működő rendszer legyen?

Dr. Takáts Alajos: Klinikai vizsgálatok szerint sokkal nagyobb az elhízottak száma 12 éves korukban azok között, akik kiskorukban többször kaptak antibiotikumot. Tehát biztos, hogy a bélflórának ilyen szempontból szerepe van, és vannak persze olyan probiotikumok, amiket gyerekek is kaphatnak.

Ki tudjuk mutatni, hogy a szervezetemben ez az egyensúly megvan-e, vagy milyen arányok vannak benne?

Dr. Takáts Alajos: Ezek a vizsgálatok most kezdenek elterjedni, de TB finanszírozásuk nincsen. A méréseket székletből végzik, ott nézik meg, hogy milyen baktériumok, milyen módon és milyen mennyiségben tenyésztődnek ki.