Szinte 100 százalékig biztos vagyok benne: ha diétába kezdesz, akkor két egymással szöges ellentétben álló elvvel találod szembe magad. Az egyik a szénhidrátokra, a másik pedig a zsírokra kiált farkast. És az adott tápanyagot úgy állítja be, mint minden zsírpárnák felelősét.

De biztos, hogy csak az egyik vagy csak a másik a hibás, ha nem tudod leadni a felesleget?

Mielőtt lelkesen belevágsz az egyik szélsőséget támogató diétába, arra kérlek, hogy használd a fejedet. És olvasd el ezt a cikket, ami segít rendet tenni az információrengetegben.

Nem mindegy, milyen zsír

Először is próbálj meg elfelejteni mindent, amit eddig arról olvastál, hogy bármelyik tápanyag bevitelét drasztikusan le kell csökkentened. Sőt, teljesen ki kell zárnod. Mert nem kell. Hidd el, a testünk okosan van összerakva és nem véletlen, hogy a táplálkozásunk során zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat is beviszünk, hiszen mindegyiknek megvan a maga funkciója.

A zsíroknak a sejtek felépítésében, a hormontermelésben, az ízületek megfelelő működésében, a szervek kipárnázásában van szerepe és segítenek megakadályozni a túlsavasodást.

Mármint a jó zsírok. Szóval nem azok, amiket az étolajban kisütött rántott hús szív magába.

Valószínűleg hallottad már a telített és a telítetlen zsírsavak kifejezést – ha máshol nem, akkor a középiskolában biológiaórán. Most nem szeretnék egy kisebb tananyagot leírni ezekről, röviden elég, ha annyit tudsz, hogy a kettő közötti eltérés a szénláncok közötti kettős kötésekben van. A telítetlen zsírokon belül pedig megkülönböztetjük az egyszeresen és többszörösen telítetlen változatokat.

Elég is ennyi a biokémiából. Annyit fontos még tisztáznunk, hogy nincs olyan, hogy egy táplálék csak telített vagy telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Mindegyikben ezek kombinációja van.

Az állati eredetű zsírok többnyire telítettek. Ide tartoznak a tejtermékek (pl. vaj, tejszín), a sertészsír, a tojás és a húsok. De ezek mellett van néhány növényi zsirdadék is a kategóriában, pl. kókuszdió, pálmaolaj vagy a keserű csokoládé.

 

 
 
 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

“Hölgyek adják tovább” s01e01 | megKeto

Kopasz Zsolt (@hello.kopasz) által megosztott bejegyzés,

A nagy zsírmítosz

A 20. században a szívbetegségek futótűzszerűen terjedtek Amerikában. Amikor elkezdték kutatni ennek okát, akkor arra jöttek rá, hogy a telített zsírok hatására megnő a vér koleszterinszintje, a magas koleszterinszint pedig fokozza a szívbetegség kialakulásának kockázatát.

Elkövették azt a hibát, hogy ezek alapján azt feltételezték, a telített zsírok fogyasztása egyenes utat jelent a szívbetegségek felé. Ennek igazságtartalmát ugyanakkor sosem támasztották alá emberek bevonásával készült kutatásokban. Vagyis ez csupán feltételezés volt. Nem tény.

A hiba ott van, hogy ilyenkor a jó és a rossz koleszterinszint egyaránt megemelkedik és a betegségek kialakulásában ezek aránya mérvadó. Az utóbbi években egyébként többször is

igazolták, hogy nincs kapcsolat a telített zsírok fogyasztása és a szívbetegség kialakulása között.

Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy nincs két egyforma ember, vagyis van, akinél növeli a kockázatot a telített zsírsavak nagyarányú bevitele, míg másnál semmilyen hatása nincs.

Van egy másik csoport, amit viszont tényleg

jobb, ha kerülsz: a mesterségesen keletkező transzzsírokat, mert ezek növelik az inzulinrezisztencia és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Ezeket például az olyan élelmiszerekben találod meg, mint a finomított növényi olajok vagy a margarin.

Amikor zsírokról van szó, akkor elsősorban azok forrásán és mértékén van a hangsúly. Tökéletes energiaforrások például a csonthéjasok (ezeket a vitamin-, és a magnéziumtartalmuk miatt is ajánlom), a hidegvízi halak vagy a kis mennyiségben salátára kerülő extra szűz olívaolaj.

A másik rettegett szörny: a szénhidrát

Amit leggyakrabban látok, hogy az emberek fejében még mindig él az az elgondolás, hogy általánosságban véve a szénhidrátok hizlalnak. A zsírokhoz hasonlóan itt is csoportokról beszélhetünk: az egyszerű, illetve az összetett szénhidrátokról.

Az egyszerűek közé tartozik a szőlőcukor, a gyümölcscukor, a szacharóz és laktóz, összetett pedig a keményítő és a cellulóz. Amit mindenképpen jegyezz meg, hogy ezek felszívódása eltér.

A könnyen lebontható, egyszerű szénhidrátok hirtelen adnak energiát, míg az összetett társaik hosszabb ideig látják el energiával a testedet.

A lebontásukhoz szükséges időt a glikémiás index (GI) mutatja meg, ami egy 0-100 közötti skála. Az alacsony értékkel rendelkező ételek lassan bomlanak le, míg a magas kategóriába tartozókat gyorsan feldolgozza a szervezetünk.

Még csak azt sem mondhatjuk, hogy csak az alacsony GI-vel rendelkező szénhidrátok jók, mert vannak olyan esetek, amikor kifejezetten erre van szükség. Például egy sprint előtt kifejezetten jól jön a gyors energia néhány szem szőlőcukorból, de egy maratonhoz vagy egy súlyzós edzéshez olyan ételeket kell választani, amelyek hosszú távra adnak löketet.

Nem lesz gond, ha megválogatod a forrást és figyelsz a mennyiségre

A szénhidrát a forrástól függetlenül glükózként kerül a véráramba, ezzel inzulintermelődést kiváltva. Ha hirtelen nagy mennyiségű glükózzal találkozik a szervezet, akkor sok inzulin termelődik. Gond akkor van, ha a testednek rendszeresen olyan ételeket kell feldolgoznia, amelyek hirtelen megdobják az inzulinszintet, ami aztán gyorsan leesik. Vagyis jobb, ha a táplálkozásodban az összetett szénhidrátok (pl. teljes kiőrlésű gabonafélék, barna rizs, édesburgonya, gyökérzöldségek) dominálnak.

Mivel a zsírokhoz hasonlóan fontos energiaforrásokról van szó, ezért ha megvonod őket a testedtől, azt meg fogod érezni. Egyrészt a közérzeteden: türelmetlenné, fásulttá, könnyen fáradékonnyá válhatsz és nehezedre eshet a koncentráció.

Hosszú távon tehát ez a módszer nem vezet eredményre – ahogyan a zsírok tartós megvonásának is meglesz a böjtje. A három kulcstényező itt is a mennyiség, a minőség és az időzítés. És persze az, hogy figyelj a tested jelzéseire, és tudj különbséget tenni aközött, amikor a szemed kíván egy adag francia krémest és aközött, amikor egy kicsivel több durumtésztát ennél.

close
hírlevél embléma

mentAlevél

fogyókúrás inbox magazin

Havonta csak egy levelet küldünk, ami a bikini szezon idején változhat *Ne várd a májust!. adatvédelem

hírlevél embléma

mentAlevél

fogyókúrás inbox magazin

Havonta csak egy levelet küldünk, ami a bikini szezon idején változhat *Ne várd a májust!. adatvédelem